Szakmai műhely

BETEKINTÉS A SZAKMAI MŰHELYÜNK MUNKÁJÁBA

 

 

  1. Mediáció - A békés megegyezés

A mediáció célja, módszerei, típusai.  Családi mediáció, párkapcsolati –válási mediáció, kamasz mediáció, gazdasági mediáció ismertetése

                                             

  http://image.hotdog.hu/user/lambrozett/magazin/csoda3.jpg

Miért mediáció?

 

A bírósági perrel szemben a mediáció előnyei:

  • gyorsabb (egy mediációs ülés 3 óra),

Mindenki nyer, hiszen csak olyan megállapodást ír alá, ami számára kedvező,

  • Mindenki maga dönt a sorsa felől,
  • segít egy békés egymás mellett élés kialakításában,
  • a bíró ellenjegyzi a mediációs megállapodást, ezáltal elkerülhető a bírósági per.

Mi a mediáció?

 

 

 

A mediáció alapelgondolása az, hogy a kibékíthetetlennek tűnő, sokszor ellenséges helyzetekhez egy harmadik semleges félt, mediátort hívnak segítségül.

A szó eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni. Ez is történik a mediációs ülések során.

 

Mit várhatunk a mediátortól?

  • Az érdekeinket szem előtt tartja,
  • Segít a problémát megfogalmazni,
  • Követi a két fél vitájának a folyamatát, ahol az egyezkedés lépésekre bontásával könnyen megoldást találhatunk,
  • Megértést, elfogadást, empátiát.

 

Mit ne várjunk a mediátortól?

  • Bíráskodást,
  • Ítélkezést,
  • Állásfoglalást, hogy kinek van igaza.

 

A mediáció végén mindkét félnek győztesnek kell éreznie magát.

 

Mediáció típusok:

 

 

 

 

 

  • családi mediáció

 

A családi mediáció célja, hogy olyan életet, mindennapi rutint alakítson ki a család közösen, ami minden kinek megfelel. Mivel az egész család együtt hozta össze azokat a konfliktusokat, amiket már nem képesek kezelni, mindenkinek rész kell vennie az ülésen

 

 

 

 

 

 

 

 

  • kamasz mediáció

 

A kamaszkor a fiatalok életében és a szüleik életében is viharos időszak. A gyerek csavarog, iszik, drogozik, nem tanul, bukásra áll. Mindkét fél számára elfogadható napi rutin kialakítása a cél. Vállalások és engedmények huzavonája. A kamasz mediációs üléseken minden esetben pozitívumként van jelen az egymásra odafigyelés. Ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz az eltávolodó családtagok.

 

 

 

 

 

  • válási mediáció: gyermek elhelyezése, láthatási kérdés

Az egyik legnehezebb élethelyzet mindenki életében a válás, akinek ezt át kell élnie.

A válási mediáció célja a békés elválás biztosítása, a későbbi szükséges együttműködés fenntartása érdekében. Cél, hogy minél gyorsabban megállapodjanak vagyoni,

gyermekelhelyezési, kapcsolattartási kérdésekben. Ezzel segítve a válás utáni élet kialakítását.

Vitás helyzetek

Bármilyen vitás helyzet, ami megkeserítheti a mindennapokat, mediátor segítségével könnyebben megoldható. Vita, ha valaki nem fizet, vita a szomszéddal, vita a tanárokkal

 

 

 

 

 

  1. Bennünk élő Istennők – Jean Shinoda Bolen

 

A hagyományos felfogás szerint a “normális” nő az, aki megfelel az “átlagnak” – vagyis egy modellnek, egy olyan szerep-együttesnek, amit a társadalom aktuálisan a nőtől elvár.

Tudjuk azonban, hogy nő és nő között óriási különbségek vannak.

Jean Shinoda Bolen amerikai pszichológusnő Jung őstípusaiból kiindulva alakította ki a hét női alaptípust.

Az őstípusokat – istennőket – Bolen három csoportra osztja.

Az első csoportba a “szűz istennők” Artemisz, Athéné és Hesztia tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy megállnak a saját lábukon, önbecsülésük nem függ párkapcsolattól, külső elismeréstől.

A második csoportot – melybe Héra, Deméter és Perszephoné tartoznak – Bolen “sebezhető” istennőknek nevezi. Közös bennük a függőség, a dependencia igénye, az, hogy önbecsülésük, identitásuk külső kapcsolataiktól függ. Éppen ezért sebezhetők: a legfontosabb kapcsolat megromlása vagy elvesztése teljes összeomláshoz vezethet.

A harmadik csoportba egyetlen istennő, Aphrodité tartozik. Nem szűz – de nem is sebezhető, mindazonáltal mindkét csoporttal mutat rokon vonásokat.

Tiszta típusok nincsenek, vagy legalábbis rendkívül ritkák. Ugyanabban az asszonyban/nőben egy időben több “istennő” is lakozik, ráadásul életünk folyamán változunk, ami azt is jelentheti, hogy más istennő veszi át a vezető szerepet. Az istennőkről, őstípusoktól azért érdemes tudomást szereznünk, hogy segítségükkel jobban megértsük magunkat, kapcsolatainkat, szüleinkhez, gyermekeinkhez, de mindenekelőtt a férfiakhoz illetve a munkánkhoz fűződő viszonyunkat.

 

  

 

3.  Tiszazugi arzénes asszonyok története - Tiszazug a mérgezett múlt

 

  1. Deviáns viselkedés? Elfogadott norma, amellyel a kiszolgáltatott emberek próbáltak szociális helyzetükön javítani?
  2. Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy norma egy közösségben hallgatólagosan elfogadottá váljon?
  3. Túlléphetnek-e az utódok a múlton? Magukon viselik-e a bélyeget?

 

                       

 

 

  1. Beszélgetés Prónai Csabával a kulturális antropológiáról

         A kulturális antropológia jelentősége a cigánykutatásban.

„A cigányság olyan sokféle, hogy hozzá képest a mi tapasztalatunk, ennél fogva a tudásunk is, provinciálisnak tűnik. Egy újabb különleges vonás bármelyik pillanatban kérdésessé teheti legmegalapozottabb bizonyosságainkat is. 
A cigányság teljességével szembesülni folyamatos agytornára kötelez, mivel a megfigyelőnek minden egyes szituációnál, amelyet megközelít, kész kell lennie arra, hogy újraformálja vizsgálati módszereit. Az összetettség és a sokféleség szellemének a megőrzése esély a cigánykutató számára, és megvédi bármifajta dogmatizmustól." Patrick Williams

Földünkön a kultúrák igen sokfélék, mégis valamennyiben igaz – többek között az, hogy az emberek fogalmaikkal valamilyen rendet hoznak létre, egy kozmológiát teremtenek. Azzal, hogy szavainkkal értelmet adunk a világban lévő dolgoknak, egyúttal osztályokba is soroljuk őket. Így jönnek létre olyan

bináris oppozíciók, mint például: nyers/főtt, ehető/ehetetlen, tiszta/tisztátalan stb. Ennek a mechanizmusnak a segítségével alakítjuk ki nézeteinket. Nincs ez másképp a cigány kultúrák esetében sem, még ha az a nem cigányok felől nézve esetleg a rendezetlenség benyomását kelti is. Könnyebb azt

hinnünk, hogy a cigányok világa egy minden logikát nélkülöző, a mi világunkból ad hoc építkező, szedett-vedett „lenyomat”, mint aprólékos résztvevő megfigyelést végezni több hónapon át annak érdekében, hogy az a rendszer, amely az adott kultúra sajátossága, a maga működésében táruljon föl

előttünk. A kulturális antropológusok ez utóbbira vállalkoztak, amikor „beköltöztek” azok közé, akiket szerettek volna megérteni, akikről szerették volna megtudni, hogy vajon mit, miért csinálnak.

A cigánykutatások vonatkozásában ez (már tudniillik a kulturális antropológiai megközelítés megjelenése) döntő fordulatot jelent. Az antropológusok huzamosabb ideig együtt éltek egy-egy cigány közösséggel, s így tanulmányaik előterébe a cigányok nézőpontja került. A kultúrát a hétköznapi értelemben felfogott kategóriánál tágabban értelmezték, és elemzéseik során a komparativizmus mellett a holista szemléletet követték ezáltal alapvetően új felismerésekkel gazdagították a cigány kultúrákra vonatkozó ismereteinket. És itt nemcsak arról van szó, hogy például empirikus bizonyítékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a „cigány” elnevezés esetében egy pluri-etnikus, nem homogén kategóriával van dolgunk. A kulturális antropológia „projectjének lefuttatása/lefutása” során (paradigmatikusan) a cigány kultúrák új konstrukcióit hozták létre, a „cigány” kategóriát új tartalommal töltötték meg, alapjaiban ingatva meg mindazokat a vélekedéseket,amelyek a többségi társadalom legtöbb tagjában a cigányokra vonatkozóan

korábban éltek, és mind a mai napig élnek.

                                                                                                                                          

    pcs.jpg

Prónai Csaba

  1. 2013-as Ifjúságkutatás eredményei különös tekintettel az ifjúsági munkanélküliség alakulására

 

  • Szociodemográfiai jellemzők (Az iskolai végzettség, regionális felosztás, szubjektív anyagi helyzet)
  • Családalapítás (Házasodási szándék, gyermekvállalás, gyermekvállalás elutasítása, a gyermekvállalás hatásainak megítélése.)
  • Oktatási helyzetkép (Az oktatásban résztvevők aránya,- az iskolarendszerben tanulók aránya 2000-2012. között, - a fiatalok befejezett iskolai végzettsége, az apa végzettsége tükrében,- továbbtanulás.)
  • Munkavállalás (fő tevékenység (munkavállalás),- pénzért történő munkavállalás és huzamosabb ideig történő munkavállalás, - inaktivitás,- jövőbeli munkaerő –piaci kilátások megítélése.)
  • Nemzetközi migráció

 

          6.  Felépülő függők élettörténeteinek elemzése a családrendszerük tükrében.  

 

 

 

 

 

          7. Fabi Geda: A Tengerben élnek krokodilok című könyv ismertetése

 

kroki.jpgEgy reggel a tízéves afgán kisfiú egy olcsó pakisztáni szállóban találja magát - egyedül. Miután édesanyja kimenekítette Afganisztánból, magára hagyta ennél többet nem tehetett érte. A következő öt évet Enaiatollah Akbari Pakisztán, Irán, Törökország, Görögország és Olaszország utcáin tölti. A biztonságosabb jövő és munkalehetőség reményében egyik országból a másikba vándorolt. Isztambulba egy kamion kétrétegű aljába zárva, háromnapos zötykölődés után jutott el, s azon kevesek közé tartozik, akik túlélték az emberpróbáló utat. Igaz és hiteles, megríkató és felkavaró történet. Keserűség, cinizmus nélkül, egy igazi mesélő szájából, aki humorral és iróniával fűszerezve számol be arról az öt évről, amit alkalmi munkákból tengődve az utcán töltött. 

 

 

 

 

        8.  A menekültek helyzete Magyarországon

  • A menekültekről számokban
  • A Családsegítő Szolgálat feladatai a menekültekkel kapcsolatban.

szír.jpg              

 

 

 

 

 

 

 

2013. évben ugrásszerűen megnövekedett a menedéket kérők száma, míg 2012-ben összesen 2157 kérelmet nyújtottak be a Bevándorlási Hivatalhoz, addig 2013-ban október hónapig több mint 16 ezret!

A menekült személyek többsége Szerbián keresztül embercsempészek által érkezik az országba, illegális határátlépéssel. Schengeni övezet széle vagyunk, így többnyire tranzit országként használnak minket, a cél valamely nyugati ország.

Honnan érkeznek?  Nagy részük Afganisztánból, Pakisztánból, Koszovóból, de egyre többen érkeznek Szíriából, Marokkóból, Szomáliából, és néhány kisebb afrikai államból is pl. Elefántcsontpartról.

 

A hozzánk érkezők nyílt vagy zárt befogadó állomásra kerülhetnek.

Nyílt befogadó állomás pl.: Bicske, Vámosszabadi, Debrecen. Zárt befogadó állomás pl.: Nyírbátor, Debrecen, Békéscsaba. A befogadó állomásokon maximum 6 hónapig lehet tartózkodni. A befogadó állomáson kiderítik a menekült személyazonosságát, azt, hogy honnan érkezik, továbbá, abban az országban milyen állapotok uralkodnak, fenn áll- e  a származási országban a faji, vallási, politikai stb. üldöztetés.

Minden esetben egyedi mérlegelés alapján döntenek, hogy jogos-e a benyújtott kérelem.

A menekültügyi eljárást a Menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény és annak 301/2007.(XI.9.) végrehajtási rendelete szabályozza. Az eljárás végkimenetelei lehetnek:

                - visszaküldik a származási országba

                - menekült státuszt kap (határozatlan idejű, 3 év után állampolgárságot kaphat)

                - oltalmazott státusz (5 év után felülvizsgálják)

                - befogadott státusz (1 évre szól)

 

A menekült vagy oltalmazott társadalmi beilleszkedésének elősegítését a menekültügyi hatóság - a menekült vagy az oltalmazott lakóhelye szerinti települési önkormányzat, a családsegítő szolgálat közreműködésével - a fenti törvényben meghatározott integrációs szerződés és integrációs támogatás formájában biztosítja.

A 2007. évi LXXX. törvény 32/C és 32/D §-a valamint a végrehajtási rendelet rendelkezik az integrációs szerződésről, annak tartalmáról, a menekültek, a menekültügyi hatóság kötelességeiről, a támogatás mértékéről, feltételeiről, valamint a családsegítő szolgálatokkal való együttműködésről, azok kötelezettségeiről.

A menekültként elismert személyt, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik - a választójog kivételével - a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.

 

9. Dr Ternovszky Ferenc: A nő a profit - Könyvismertetéssel egybekötött beszélgetés

nő.jpgA könyv Magyarországon elsőként kívánja bemutatni és gyakorlattá tenni a Női Erőforrás Menedzsmentet, amely diszciplínának a fontossága, aktualitása megkérdőjelezhetetlen. A könyv szól a nőknek, szól a vezetőknek, a HR szakembereknek, a férfiaknak, mindazon embereknek, akik örömet akarnak találni a munkájukban és egyensúlyt az életükben. A könyv első része a téma megalapozása után, az "Út a csúcsra" címmel, a nők egyéni küzdelmeivel, annak eszközeivel, módszereivel foglalkozik. A második rész a vállalatok feladatait, a fejlesztés útjait, korszerű megoldásait mutatja be. A harmadik rész a munka és magánélet összehangolásához, az egyensúlykereséshez kíván gyakorlati útmutatót adni. Végezetül kilenc INTERJÚ következik, sikeres nőkkel és férfiakkal, akik az életükben, munkájukban, a vezetői gyakorlatukban igyekeztek, igyekeznek megvalósítani a Női Erőforrás Menedzsment elveit és gyakorlatát, a vállalat, a közösség és a maguk javára.

 

 

 

 

 

10. Áldozatvédelmi Fórum – kötetlen beszélgetés, a fórumon elhangzottak megvitatása

 

A Budapesti Szociális Forrásközpont által szervezett projekt megbeszélés célja a magyarországi áldozatsegítés hatékonyságának fejlesztése. Hosszú távú cél az áldozatvédelmi protokoll kidolgozása, rövidtávú cél a hálózat kiépítés, áldozatsegítés.

 

 

 

 

               11. Női értékek konferencia

A Magyar Érdekérvényesítő Szövetség egy olyan ernyőszervezet, amely több magyar női civil szervezetet kapcsol össze. Elsődleges célja a nők és a férfiak társadalmi, gazdasági és jogi egyenlőségének, a nemek esélyegyenlőségét érintő szemlélet változásának és a társadalom elköteleződésének előmozdítása, fellépés a nők elleni diszkrimináció minden formájával szemben és a nők segítése abban, hogy élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén.

 

                12. Fenntartható fejlődés és szociális munka - ökoszociális munka

   

A jelenlegi gazdaság, a piac, az ipar és az iparosodott módon működő mezőgazdaság károkozásának negatív következményeit nem annak okozói, hanem a természeti környezet, a társadalmak sérülékeny csoportjai, illetve a jövő generáció fizetik meg. Túlfogyasztást legjobban az ökológiai lábnyommal figyelhető meg:

Az ökolábnyom számítás megadja az egyén számára, hogy mindent összevetve hány hektár kell élelmezéséhez, a fenntartásához. Ökológiai lábnyoma ugyanakkor van egy családnak, iskolának, városnak, országnak is.

A szociális munka azáltal kapcsolódik össze a fenntartható fejlődéssel, hogy zöld, környezet és természetvédő mozgalmak résztvevői, valamint szociális szakemberek ugyanazon problémák, mechanizmusok káros következményeinek elhárításának dolgoznak az „élhetőbb (természeti és társadalmi) jövő” érdekében. Mindez integrált ökologikus gondolkodásmódot igényel, amely Herman Daly (ökológiai közgazdász) megfogalmazása szerint „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk.”

Az öko-szociálismunka megköveteli a jelenlegi professzió gyakorlatának újraértelmezését, felülvizsgálatát, valamint újragondolását. Jelenleg hazánkban inkább egymás mellett, sőt néha egymással szemben, mint együtt dolgoznak a „zöldek” és a szociális munkások.

Ökológikus válaszokat igénylő területek: sérülékeny társadalmi csoportok érintettsége magas. Hazánk negatív statisztikákban elől járó ország. (Területi különbségek. Magánlakások magas aránya.)

                Ökológikus megközelítésű válaszok releváns szociális problémákra:

  • Önellátó gazdaság, önellátó település à mások oktatása!
  • Közösségi kertek, szociális földprogramok (Pl. Sopron)
  • Szociális szövetkezetek, felelős társadalmi vállalkozások: ezek olyan gazdasági társaságok, melyek bár piaci tevékenységet folytatnak, ugyanakkor közösségi célok mentén jönnek létre és működnek, így fő céljuk tagjaik társadalmi szükségleteinek kielégítése, segítségnyújtás. à odafigyelnek arra, hogy tevékenységük társadalmilag hasznos legyen, kifejezetten a társadalom sérülékeny csoportjait foglalkoztatják.
  • Szívességbank, kalálka: kölcsönös segítségnyújtáson alapszik, pénzmozgás nélkül.
  • Adományozás, cserepiac
  • Önkéntes építők (2011-ben alakult): fiatal egyetemisták által szervezett kezdeményezés Nagykanizsán, önkormányzati bérlakásokat újítottak fel, melyben a családok is részt vettek, ezzel ledolgozva az önkormányzat felé való tartozásukat.
  • Ökológikus életmód, száz mérföldes diéta

Szociális munkások módosult szerepekben: A tanulmány Derek Chechak londoni szociális munkás-pszichológus kategorizálását használja fel a szociális szerepek bemutatásához.

A fenntartható megközelítést alkalmazó szociális munkás olyan programok kezdeményezést kell elindítania, ami a problémák gyökereit kezeli, nem pedig csak a felszínen oltja a tüzet. Ugyanakkor ez koránt sem egyszerű, amikor a kliensek fogyasztási szokásai sokkal pazarlóbbak, mint a társadalom tehetősebb rétegeinek szokásai, amelyet részben anyagi lehetőségeik, részben berögzült rossz szokások alapoznak meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12. Szakdolgozat prezentációja: „A médiumokban megjelenő szexualizáció hatása a kiskorúakra”

 

Gyermekkor elüzletiesedésébe beletartozik: gyermekkori/fiatalkori agresszió, gyermek elhízás és étkezési zavarok, materialista értékek növekedése, családon belüli stressz, kreatív játék fokozatos eltűnése, és nem utolsó sorban a szexualizáció

 

A téma rendkívül összetett, több színtéren fellelhető, eltérő mértékben jelentkezik; ezért a dolgozat írója szándékosan koncentrált a szexualizáció negatív megnyilvánulási formáira; nemek által betöltött szerepek végletes kifejeződésére.

 

Az amerikai álom - legsúlyosabban érintett ország, 1950-60-as évek óta foglalkoznak a jelenséggel. 52 millió 12 év alatti gyerek hatalmas vásárlóerőt képvisel.

Reagen elnök 1984-ben, olyan megállapodást írt alá, ami lehetővé tette, hogy a reklámok közvetlenül, komolyabb korlátozás nélkül célozzák meg a gyerekeket. (USA-ból érkező média tartalmakra kell a legfokozottabban ügyelni.)

„Z” vagy éppen digitális vagy „netgeneráció” - gyerekes „felnőttek”, olyan digitális világba születtek, ahol az „on-demand” (akkor, amikor akarom) szolgáltatások szinte bárki számára könnyen hozzáférhetőek; „kis fogyasztók”, akik rendkívül fontos réteget képezik a fogyasztói társadalmaknak azáltal, hogy befolyással vannak a család vásárlói döntéseire, illetve ők a jövő keresői, ezért rendkívül fontos, hogy márka hűséget, már korán beléjük neveljék. Ugyanakkor mivel ebbe a világba születtek, a fiatal generációk sokkal ellenállóbbnak bizonyulnak a mainstream fogyasztásra, ösztönzési technikákkal szemben, mint az őket megelőző generációk. Ezért a felnőtteknél már jól bevált szexualizációs technikákat alkalmazzák az ő meggyőzésükre is, nem törődve a következményekkel.

               Probléma az azelőtt nem tapasztalt mértékbeni támadásà mit és hogyan tanul meg a fiatal generáció.

              „Szexualizáció akkor következik be ha:

• Ha egy személy - legyen akár férfi vagy nő - elsődleges értéke szexuális/erotikus vonzerejével és kihívó viselkedésével összefüggésben mérhető, miközben minden más jellemvonása érdektelen vagy másodlagos.

• Ha egy egyénnel szemben támasztott külső megjelenésre vonatkozó elvárás, a „szexi” kinézetben merül ki. Mindezzel követendő mércét állítva, és ugyanakkor leszűkítve a bájos, csinos, szemrevaló fizikai megjelenés fogalmát.

• Egy ember szexuális eszközként/tárgyként való ábrázolása, miszerint ő (mint egy passzív tárgy) mások testi igényeinek vágyainak kielégítésére szolgál, ezáltal megszűnik személyként létezni, aki képes független döntéshozatalra és cselekvésre.

• Szexuális, nemiséggel kapcsolatos tartalmaknak, üzeneteknek szükségtelenül kitenni valakit”

 

A szexualizáció három, egymással összefüggő területen mehet végbe:

Erőteljes médiumfogyasztó személyekre könnyen alkalmazkodnak az elvárásokhoz, sőt ösztönöznek másokat, hogy fogadják el a szexualizált attitűdöket és/vagy alkalmazkodjanak az elvárásokhoz, éljenek ők is hasonlóképpen.

Ha az egyes individuumok azt tapasztalják, hogy a társadalom egyes csoportjainál (Z generáció esetében leginkább kortársak és az ellenkező nem) elismerésre talál a szexualizált külső és viselkedés, hajlamosak lesznek ezeket a valós vagy képzelt elvárásoknak eleget tenni.

Az önszexualizáció eredményeként a személy elvont értelemben „eszközként” tekint önmagára.

A nemek szexualizációja összefügg. Amíg szexualizálják a nőket/lányokat, addig a férfiakat/fiúkat is. Ugyanakkor mondhatni ellentétes szocializációs üzenetekkel bombázzák a két felet. A lányokat a fogyasztói társadalmak egyre inkább, arra ösztönzik, hogy saját magukat szexualizálják. Követendő példának állítva a populáris kultúra sztárjait: Paris Hilton, Katy Perry, Rihanna; mert ez az egyetlen módja, hogy „igazi nő” váljon valakiből. A fiúk mindebből pedig azt „tanulják meg”, hogy a „hétköznapi” lányokban szintén a média által preferált nőideálokat keressék, részesítsék előnyben. Ráadásul, ha megtalálják, akkor „ösztönözzék” őket, hogy ne csak szexisek látszanak, hanem viselkedjenek is akképpen.

A világ leghíresebb szexualizált jegyekkel bíró gyerekjátéka, Barbie, 2009-ben ünnepelte 50. „születésnapját”. A baba kinézetét az évek alatt többször megváltoztatták: az első babáknak „kacér”, félrenéző szemeit 1971-ben cserélték le; a gyártót sok kritika érte a baba anorexiás testalkata miatt, ezért 2000-ben válaszul a kritikákra, „vastagítottak” Barbie csípőjén. 1992-ben megjelent a „Csevegő Barbie”, összesen 270 féle mondatot tudott, azonban pár mondat lányokra nézve szexualizációs tartalommal bírt, amiért feminista csoportok, szülői szervezetek tiltakozásukat fejezték ki, ilyenek voltak például: Soha nem lehet elég ruhád!, Matek óra annyira nehéz!, Legjobb munka a vásárlás!. 2001-ben Barbie ellenfelére akadt a Bratz babák személyében; amik nagyfejű, vékony, gyerek testű, erősen kisminkelt babák, tulajdonképpen úgy néznek ki, mint egy „magára adó” prostituált vagy sztriptíztáncos. A cég 6-12 éveseket célozza meg és a babákon kívül (csak úgy, mint Barbie/Disney a saját karaktereivel) rengeteg másféle terméket forgalmaz; persze a Bratz lógóval).

Mattel 2002-ben bemutatta My Scene Barbie-t, amit kifejezetten a Bratz babák lekörözésére kreált a cég. A babáknak hasonló alakja van, mint az eredeti Barbie-nak, ugyanakkor sokkal felnőttesebb a ruhatáruk, több sminket viselnek, vastagabb szájuk, az új szériának mosolytalan az arcuk van.

George Gerbner tömegkommunikáció kutató professzor szerint elsődleges cél a profit maximalizálása. Technikák: negatív önértékelés erősítése; nemi sztereotípiák gyakori képi/verbális ábrázolása; gyönyörű arcok és kívánatos testek alkalmazása; szexualizált karakterek szerepeltetése reklámokban, sorozatokban, filmekben (pl.: hercegnők, dögös vámpírok és vérfarkasok).

Azok az emberek, akik erős média felhasználók, hajlamosabbak elfogadni a nők/lányok elleni erőszakot. Sőt 36%-uk, felelősnek tartja az áldozatot, ha megerőszakolták, szexuálisan zaklatták, vagy megverték.

Erőteljes médiumfogyasztó kamaszok: A nemekkel kapcsolatos ideológiákhoz (mi férfias, mi nőies) jobban ragaszkodnak, miközben negatív véleménnyel vannak a terhességről (hízás, terhességi csíkok), szoptatásról (mell megereszkedése), valamint a női test működésével kapcsolatos természetes reakciók, mint menstruáció, izzadás és testszag. Pornónak köszönhetően a fiúk hajlamosak saját barátnőjüket, párjukat kevésbé vonzónak találni, nem elégednek meg a szexuális együttléteikkel, egyéjszakás, érzelemmentes kalandokat részesítik előnyben.

Betűméret: A A A
Állásajánlatok
Feltöltve: 2018-04-05 09:23:32
Belépés

Elfelejtett jelszó